A parodontitis nem újkeletű betegség. Régészek már paleolit kori emberi maradványok kutatásakor megfigyelték a fogágygyulladás következményeinek jeleit. Az ókori asszír civilizáció kőtábláin és egyiptomi papíruszokon már találhatunk írásos tanácsokat a meglazult fogak gyógynövényekkel történő bedörzsölésére, szanszkrit nyelvű szövegeken pedig már a helyes fogmosási technikáról szóló szövegekkel is találkozhatunk. Az ókori emberi csontok vizsgálata szerint a leggyakoribb felnőttkori megbetegedés a parodontitis volt.
Egy 2017-es felmérés eredménye szerint a fogvesztés vezető oka a felnőtt társadalomban továbbra is a parodontitis, azaz a fogágybetegség. A fejlett nyugati társadalmak felnőtt lakosságának csaknem fele érintett a betegségben. Ennél magasabb az arány, ha a felmérést kizárólag dohányos páciensek körében végzik: a cigarettázók 65.4%-a szenved fogágybetegségben. Az alacsonyan edukált rétegben is magasabb az átlagosnál a parodontitis előfordulása: a középiskolai érettségivel nem rendelkezők 67%-a szenved a betegségben egy 2012-es nemzetközi felmérés szerint. Mindezekből egyértelműen látszik a dohányzás hajlamosító szerepe a parodontitisra, valamint az egészségtudatos életmód, a fogápolás és a megelőzés kultúrájának a fontossága a betegség visszaszorításában.
Minden évben többmilliárd darab fogkefét dobunk el, mely jelentősen növeli a bolygónkat terhelő környezeti ártalmakat. A fogkefék nyele és sörtéi is műanyagból készülnek, mely rendkívül hosszú idő alatt bomlik le, bomlástermékei pedig szennyezik a talajt és vizeinket. Néhány éve már hazánkban is elérhetők a környezetbarát, lebomló anyagokból (például bambuszrostból vagy kukoricakeményítőből) készülő fogkefék, applikátoros fogselymek, és lebomló csomagolásban forgalmazott fogkrémek. Ezek a termékek kiváló minőségűek a mindennapi használathoz, ha a megfelelően lágy sörtéjű változatokat választjuk. A lebomló termékek használatával csökkenthetjük a műanyaghulladék mennyiségét, így óvva környezetünket.
Napjainkban különösen népszerű jelenség, hogy lelki okokat keresünk testi megbetegedéseink mögött. A parodontitis esetében ismert tény, hogy a stressz a hajlamosító tényezők egyike. Ennek egyik oka, hogy a tartós stressz nagyon gyakran okoz életmódbeli változásokat, ami kiterjedhet a személyes higiéniára és a táplálkozási szokásainkra, melyek a legalapvetőbb tényezői fogaink és ínyünk épségének megőrzésében. A stressz miatt ínyünk vérellátása, valamint nyálunk összetétele is megváltozhat, emellett az olyan stresszreakciók, mint a fogcsikorgatás, vagy a fogszorítás szintén emelik a fogágybetegség kialakulásának kockázatát.
Az American Academy of Periodontology kutatási eredményei szerint azok a páciensek, akiknek a családjában előfordult fogágygyulladás, nagyobb eséllyel váltak maguk is fogágybetegekké, mint azok, akiknek a felmenőinél nem jelentkezett a betegség. A fogínnyel kapcsolatos kellemetlen tünetek, problémák általában nem képezik családi beszélgetések témáját, ezért ezek a tendenciák sokszor rejtve maradnak a páciensek előtt. A genetikai hajlam megléte esetén a páciens még jó szájhigiénia esetén sincs teljesen biztonságban, ezért ha Önnek tudomása van arról, hogy a családjában többeknek is van / volt parodontitisa, javasoljuk, hogy az átlagosnál gyakrabban keresse fel fogorvosát, dentálhigiánikusát.